An-Ra :

A házassági kötelék útvesztője

Üdvözöllek benneteket, Drága gyermekeim. Rég szóltam hozzátok, most újra itt vagyunk.

A házasságkötésetek feletti bonyodalom útvesztőjében ténfergőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Nem ítélkezni jöttünk. Ez nem a mi dolgunk.  Szeretnénk egy tiszta képet elétek tárni a házasságról szőtt, szent köteléknek hitt téves teóriátokban.

A Forrás, a Fény gyermekei vagytok, test a testéből, tudat a tudatából. Valójában az Egy Azonos, Vele és a Mindenséggel, de erről majd később, máskor –Kyra kérésére.

Mint azzal bizonyára tisztában vagytok, szabadok vagytok. Ez az elsődleges, amit mindig figyelmen kívül hagytok.  A jelenlegi házassági szerződésetek egy kötelezvényre, egy be nem tartható szerződésre hasonlít. Igen, igazad van amikor évek múlva  (van aki hónapok múlva) már érzi ennek a köteléknek a súlyát. Vegyük alaposan szemügyre eme szerződéseteket. Mindenekelőtt hűséget ígértek. Tudjátok mi az? Hűségesnek lenni máshoz? Légy hű önmagadhoz! Még ennek a jelentőségét sem ismered, hát hogyan ígérhetnél hűséget másnak? 

-          - Kérlek fejtsétek ki a hűség fogalmát, mint magasabb intelligenciával rendelkező lények.

A hűség egyértelmű fogalom. Amíg önmagadhoz nem tudsz hű lenni, addig máshoz sem. Ez mesteri tudást feltételez, de nem vagytok mesterek. Sok utat kell még addig bejárnotok.

Az alapok. Ismerd meg önmagad. Tedd fel a kérdést: Te vajon mit szeretnél? Mi vagy? Mi szeretnél lenni? Mit tettél érte? Megteremtetted magadnak? Azzá váltál? Ismered a holnapod? Mit fogsz gondolni, érezni holnap?

Itt a gond. Nem tudod, mit fogsz érezni holnap. Csak sejted. Minden változik, semmi sem állandó, ez az Élet.  Tehát megállapíthatjuk, hogy amit a házassági szerződés aláírásával vállaltál, az hazardírozás a saját életeddel.

Tovább megyek: egészségben, bőségben, gazdagságban, - ez gondolom, nem esik nehezetekre, de nézd, mit ígérsz még: betegségben, szükségben, szegénységben, míg a halál el nem választ. A pap, vagy anyakönyvvezető előtt büszkén vállaljátok. De aztán megérkeznek a hétköznapok, mind szürkébbek, mind unalmasabbak. Ám Ők az állam, vagy egyház által rájuk ruházott hatalmuknál fogva bizony már szentesítették. Meg vagy bélyegezve. Boldog vagy? Tényleg erre vágytál?

Múlnak a hónapok, az évek. A ritka kivételtől eltekintve elkezdődik az elidegenedés.

-       -   Értem, de miért van ez így?

Mint említettem minden mozgásban van, semmi sem állandó. Így az érzelem világod, a gondolkodásod is fejlődik, változik. Érnek apróbb - nagyobb behatások, egy olvasott könyv, „véletlen” találkozások alkalmával. Fejlettségi szintetektől függ, hogy hogyan reagáltok ilyenkor. Mint a lélek vezette lények, egy vágyatok van, megismerni önmagatokat. Ki utat enged ennek a vágyának, némelykőtök nem. Itt kezdődik a szétválás. Más utakon folytatjátok a fejlődéseteket.  Tanultok, hisz szomjazzátok a tudást. Elérkeztek egy bizonyos pontra, és tudjátok, hogy nem ez az igazi életetek. Még nem tudjátok, hogy mi az, de azt már látjátok, hogy ez nem. A társatok, akivel egy életre szóló szerződést írtatok alá, már idegenként néz rátok, olykor felhívja figyelmeteket, a házastársi kötelességeitekre. Figyeltél, ugye! Kötelesség. Házastársi. Látod már, miről szól a házasság a ti társadalmatokban? Kötelességről.

A fejlett civilizációkban nincs szerződéskötés. Nem kötnek házasságot, a ti fogalmaitok szerint. Az alapvető tisztelet az egyénnek szól. Hisz mind egyek vagyunk, különbözőképpen, és mind szabad akarattal rendelkező lények vagyunk, hisz a Forrástól származunk, Egy vagyunk vele. Mindenekfelett a szabadságot tiszteljük és a szabad akaratot.

-          - Elkanyarodtunk. Kérlek, valami kézzel foghatót. Tanácsot. Segítséget.

Nem tudunk tanácsot adni, csak megállapítani, hogy mit csináltok. Ítélkezni sem tudunk, hisz minden döntésetek a fejlődéseteket, és tapasztalásotokat szolgálja, hisz ezért vagytok ott, ahol, a szabad választásotok következményeként, a saját akaratotoknak megfelelően.

-       -   Akkor másképp fogalmazok. Helyes –e az a döntés, mely szerint valaki elhagyja a családját, puszta önzésből, mert valami mást szeretne megélni, megtapasztalni?

Csak ti használjátok a helyes, vagy helytelen kifejezést. Nem ez a kérdés. Mi szolgálja az egyén fejlődését? Egyetlen célotok van, amiért újra és újra végigjárjátok az utatokat, megtalálni azt, aki valójában vagy. Ezért vagy most itt, és ezért leszel itt legközelebb is. Ha úgy érzed, hogy a fejlődésedet szolgálja, hogy tovább lépj, hát tedd meg. Két dolog vezérel emberi mivoltodban. A szeretet és a félelem.  Sokan félreértelmezitek a szeretetet. Elődleges célod, hogy önmagadat szeresd, hisz ez az életed mozgatórugója. Ami visszatart az a félelem. Fél-elem. Ez a szeretet ellentéte. Ahhoz, hogy meg tudd tapasztalni a szeretetet, meg kell tapasztalnod a félelmet. Ez teljesen normális dolog, mert minden tapasztalás a javadat szolgálja. Amikor megtapasztalod a negatív oldalt, később minden tőled telhetőt el fogsz követni, hogy már csak a pozitív oldalát tapasztald meg.

-        -  Ezt nálunk úgy hívják, hogy önzés.

Sajnálatos az eszmefuttatásotok. Az életed értelme, amiért elindulsz, amiért megszületsz, saját önvalód keresése, megtalálása, kiteljesedése. Magadat kell megtalálnod, ahhoz, hogy mások felé szeretettel tudj fordulni. Valóban, ez nem mindig esik egybe a körülötted élők kívánságával. Itt eldöntheted, hogy az ő igényeiket elégíted –e ki továbbra is, vagy saját magad boldogságáért képes vagy áldozatot hozni. A házasság nevű intézményetek kötelez arra, hogy jóban, rosszban. Ez ugye elég tág fogalom. Tehát, ha jól értem, vállaltad, és aláírásoddal hitelesítettél egy olyan szerződést, melyben vállaltad, hogy még akkor is eleget teszel ennek a szerződésnek, ha neked rossz. Még mindig úgy gondolod, hogy ez jó?

A magasabban fejlett civilizációkban senki nem akar a másik kárára boldog lenni, vagy ami nálatok oly sokszor előfordul, nem a másik féltől várja a biztonság és stabilitás megteremtését. A biztonság és stabilitás az önmagunkba vetett hit, mely szerint a Forrás a mindenség alapja, és, mint a Forrás -vagy nevezd Istennek- minden szülője, egy vagyunk mindennel. Egyek vagyunk, különböző megnyilvánulási formákban, a saját döntésünk szerinti világunkban. A Felelősség a miénk, hisz mi döntöttünk saját tapasztalásaink felett. Te is döntöttél, amikor azt választottad, hogy a Föld nevű bolygón, emberként kívánsz tapasztalatokat gyűjteni. A célod, célunk, minden esetben, emlékezni arra, amik vagyunk. A Forrás teremtményei, test a testéből, fény a fényéből, teremtők, a teremtő erejéből. Jó, ha megjegyzed, Drága gyermek, Te és mi egyek vagyunk. A Te döntésed alapján jársz most a Földön, elfeledve, hogy honnan jöttél, de már emlékezve arra, hova tartasz.

Bármilyen döntést is hozol, vezéreljen a szeretet, és emlékezz, emlékezz önmagadra. Elevenítsd fel azt, Aki Vagy. Isten vagy, Teremtő vagy. Teremtsd meg hát önmagad újra, és újra. Emlékezz! Te a Szeretet vagy. Nem önfeláldozó szeretet. Szeresd Önmagad és megtalálod magadban Istent.

Amon-Ra a Szeretet és a Fény nevében.

Kyra – 2013.06.08.